A zokni eredete és kialakulása?
A zokni az emberi láb védelmére szolgáló ruhadarab, amelynek története évezredekre nyúlik vissza. Az első "zokniszerű" lábbelik az ókori Egyiptomban jelentek meg, ahol bőrből vagy gyapjúbból készítettek lábmelegítőket. Egy Kr. e. 5000-ből származó egyiptomi sírban fellelt maradványok arra utalnak, hogy a hűvösebb időjárási viszonyok miatt az emberek már ekkor használtak lábukat védő anyagokat.
Az ókori rómaiak is viseltek lábvédőket, amit "udones"-nak neveztek, ezek kézzel varrott szövetdarabokból készültek. A Kr. u. 2. századból származó régészeti leletek részletesen bemutatják, hogy a római katonák is rendszeresen használtak vastagabb anyagokból készült zoknikat, főleg a hidegebb klímájú provinciákban.
A középkorban a zoknik már finomabb anyagokból, mint például selyemből készültek, és inkább a nemesség kiváltsága volt. Az első ismert kézzel kötött zoknik Angliából származnak a 12. századból. A 16. században William Lee angol feltaláló 1589-ben megalkotta az első kötőgépet, amely lehetővé tette a zoknik gyorsabb és precízebb elkészítését. Ez a találmány elindította a zoknigyártás ipari fejlődését.
Az ipari forradalom során a gyapjú- és pamutfeldolgozás jelentősen fejlődött, így a zoknik már nagy mennyiségben készülhettek, elérhetőbbé váltak a társadalom minden rétege számára. Az 19. század végére a gépi gyártású zoknik domináltak, és egyre inkább szabványosított méretben és kialakítással készültek.
